Szerettem volna olyan kötetet közreadni, amely új szemszögből közelíti meg a kérdéskört, és nem csupán a válságot átélő kismamákat szólítja meg, hanem minden korosztályhoz szól, tudást ad át, szórakoztat és szemléletet formál egyszerre. Azt remélem, a Magzatnaplóm minden egyes oldalán megjelenik ez a szándék. A képzeletbeli magzat perspektíváját választottam, aki az anyaméhben fejlődik, és kilenc hónapon keresztül beszél az anyukájához.
A kisbaba szavaival szeretném felhívni a figyelmet az élet mellett szóló érvekre. A harmadik hét eseményeinek bevezetőjében így szól anyukájához a magzat: „Vagyok! Mostantól egyedülálló és megismételhetetlen személy vagyok, komplett ember. Ha már így alakult, arra gondoltam, naplót írok erről a kilenc hónapról idebent. Neked, drága Anyukám és neked, kedves Olvasóm.” A gyerekeknek, a fiataloknak és a felnőtteknek egyaránt tudni kell, hogy a magzat már a fogantatása pillanatában ember, csoda, ugyanúgy, mint a megszületett csecsemő. Az ember nem emberré fejlődik, hanem emberként fejlődik az anyaméhben. Nem emberré válik, hanem ember, a fejlődésének minden fázisában, a megtermékenyüléstől kezdve.
-
Quick View